Az Örök Világosság tükröződése a magyar népmesékben

A földi élethullámban az ember a legcsodálatosabb teremtmény. A biológiai természetrendbe beilleszkedve, alkotó, kommunikáló, gondolkodó, lelkesített, pólyába tekert isteni lény, akinek megadatott az isteni világba való visszatérés lehetősége.

Ez az isteni kegyelem, a lélekmegmentési terv a lélek anyagba süllyedésének kozmikus balesete óta létezik. Az emberiség történetében sokszor találkozunk különböző tanítókkal, isteni küldöttekkel, akik tiszta életvitelükkel, teljesen más gondolkodásmódjukkal rámutatnak az önzetlen, az egész világot átölelő, abszolút szeretetre.

(tovább…)

Az ÉGIG ÉRŐ FA misztériuma

A népmese, mint beavatási misztérium

A magyar népmesék, népdalok, regék és mondák jelképrendszere egy olyan világképről tesz tanúságot, mely szinte sértetlen tisztasággal tükrözi az ősi, gnosztikus eszmerendszer találkozását a keresztény megváltástannal. A gnosztikus kereszténységnek ez a Kárpát-medencében meghonosodó változata, egyrészt tükrözi a manicheista kozmológiát, a fény felszabadításának képeivel, másrészt még régebbi, szkíta hagyományt, melyből az égig érő fa meséje közvetlenül ered. A népmesékből kivilágló gnosztikus eszmerendszer régi korokba, évezredekkel az időszámítás kezdete elé nyúlik vissza.

Eszerint a természetember valódi életcélja az isteni ember helyreállítása. E csoda megvalósításának lehetőségeit ábrázolják a népmesék. A mese szellemi útmutatónk lehet. Ahogyan a mély értelmű iratok kódoltak, úgy a mesék is többrétegűek, így a gyermekeknek is tartalmas és szórakoztató, de elsősorban a felnőtteknek szól. A gyermekek, azonban jobban átélik a meséket, mert képzeletük szabadon szárnyal. A mesék rólunk szólnak, lelki állapotunkat, különböző tulajdonságainkat, jellemeinket tükrözve a tökéletes eredeti létállapot helyreállítására buzdítanak. Az olvasó, vagy hallgatóság első sorban a főhőssel azonosul, mert a pozitív tulajdonságok nagyon lelkesítőek, de a negatív szereplőkkel is meg kell barátkoznunk, mivel ezek is jelen vannak bennünk, és helyes értelmezéssel elengedhetetlen segítői az anyag fogságából való megszabadulási folyamatoknak. A mesék minden jelenete belső világunkban játszódik le, szereplői a bennünk megnyilvánulni akaró archetípusok, ősképek.

(tovább…)

Világszép Nádszálkisasszony fénykincsei

Az emberiség egyetemes kultúrájában olyan kozmológiai információkat találhatunk, amelyek látszólag, különböznek egymástól, azonban sok hasonló vonást fedezhetünk fel bennük, mintha egy ugyanazon tőről fakadnának.

A mese a lélekfejlődés természetes közege. A magyar népmesék világa őseink bölcsességének tárháza. Sokrétű tanításuk nemcsak a gyermeki személyiségfejlődéshez, hanem a felnőtt, földi ember spirituális felemelkedéséhez, valamint a lélekmegszabadítás belső küzdelmeihez is utat mutat.

Jelképrendszere a mai napig szinte sértetlen maradt a történelem viharaiban, s így bölcsessége most is aktuális iránymutatásul szolgálhat az emberiségnek, mert tanítása ma is érthető az igazságkereső ember számára.

Sziporkázó ötletességével, egyszerű, ám egyetemes mondanivalójával sok gnosztikus isteni üzenetet hordozott és mentett át az évszázadok során. Ezek az igazságok napjainkban egyre becsesebbé válnak. Mindezekre gondolva szeretnénk közelebb kerülni a magyar népmesék szellemiségéhez.

Kezdjük hát mindezt Benedek Elek „Világszép Nádszál kisasszony” című meséjének történetével.

(tovább…)

A Világszép Nádszálkisasszony meséjének üzenete

„Miért beszélsz nekik példázatokban?”

„Miért beszélsz nekik példázatokban?” – kérdezték Tőle a tanítványai.

Ő pedig ezt válaszolta: „Mert ők is az enyéim, és minden gyermekemhez az ő saját nyelvén szólok, hogy idegennek ne gondoljanak. Hogy megtudják, érezzék: valóban enyéim ők, ugyanúgy, ahogyan ti is azok vagytok. Hogy mindenek megtudják ezen a világon: hozzám tartoznak. S hogy ezt megértsék: az ő nyelvükön kell szólnom hozzájuk. Kihez-kihez a sajátján.” Ezt felelte az Istentől küldött Fiú.

„Ember, ismerd meg magad!”

A magyar tündérmesén keresztül az Igazság Napjának, a Világ Világosságának hangja szól hozzánk. Ezért e mesék egy meghatározott embercsoportnak ezt a világosságerőt tartósan a rendelkezésére bocsátják.

 A magyar népmesék máig csorbítatlan fényben tükrözik az egyetemes Világosság hatalmát, és tanúskodnak hívó szaváról, melyet a hős, a mese központi alakja születésétől fogva hall, és útja az erre a hívásra adott személyes válasza. Ezek a történetek ezt a követendő példát mutatják fel minden hallgatójuknak.

(tovább…)

A háromágú tölgyfa tündére (meseelemzés)

Az alább következő meseelemzés a mese rendkívül gazdag mivolta ellenére nem törekszik teljességre, hanem az általunk legfontosabbnak tartott mély rétegre a gnosztikus -transzfigurista üzenetre próbál összpontosítani. Biztosak vagyunk abban, hogy több értelmezés, és értelmezhető sík, keret található a mesében. Számunkra azonban az a legfontosabb, hogy mindenki által átélhetően, és mindennemű előképzettségtől (pl.: asztrológiai) mentesen, pusztán a gnosztikus értelemben vett megkülönböztető képesség és intuíció révén kíséreljünk meg behatolni a mese világába. Időnként, ahol ez szükséges a magyar hagyomány lesz a segítségünkre.

(tovább…)

Hetedhét országon túl…

Hetedhét ország

„Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon túl, az üveg hegyen és az óperenciás tengeren is túl, élt egyszer……” és itt lép be a mesébe az egyik főszereplő: az öreg király, vagy a lánya, vagy egy szegény legény, a legkisebb fiú, akivel e történet kezdődik. Az üveg hegy átlátszó, azaz láthatatlan határ, a tenger az emberi léptékkel bejárható világ vége, melyen túl a népmesékben többnyire óriás segítségével juthatunk, és a hetedhét ország egy hétszeres szerkezetű világképen belül egy heted résznek megfelelő kis világ. E kis világ legvégső határán túl kezdődik a mese. Mi, a mese hallgatói a heted hét ország lakói vagyunk, hiszen ezen a heted részen túl elevenednek meg a történet eseményei. A mesélő a saját világunkat többnyire a mese záró jelenetével köti össze a mese mítikus birodalmával, gyakran azzal a fordulattal, hogy ő maga is ott volt a menyegzőn, a történet csúcsponti jelenetén, a nagy ünnepen. A kapcsolat feltétele, hogy átéljük a mese kalandjait, bejárjuk a főhős útját. A kiinduló helyzetben a jelképes szereplők végtelenül távol vannak, hetedhét országon túl, drámaian elhatárolt életünkön kívül, és a kapcsolathoz nekünk is végig kell haladnunk mindazon, amit a mese főhőse mutat, egészen a menyegzőig, a férfi és nő, a szellem és a lélek nászáig.

(tovább…)

A szkíták

Honnan erednek a szkíták?

Hérodotos történeti művének híres IV. fejezete a szkíták országáról szól.  Határait nyugaton  a Kárpátok, keleten a Kaukázus, délen pedig a Fekete-tenger övezte. Ennek a vidéknek a klasszikus topográfiáját Hérodotosz rögzítette a késő középkorig és a humanizmusig tartó érvénnyel. Hérodotosz  rögzítette Szkítia folyóinak neveit is, így: Isztrosz (Duna), Türasz (Dnyeszter), Hüpanisz (Bug), (Borüsztenész (Dnyeper), Tanaisz (Don).

(tovább…)